aláíró feleiként a biológiai sokféleségről szóló egyezménynek, a továbbiakban: az egyezmény,

emlékeztetve az egyezményt aláíró felek 1995. november 17-i konferenciájának II/5 határozatára, amely szerint a biológiai biztonságról szóló jegyzőkönyvet kell kidolgozni, különös figyelmet fordítva a modern biotechnológia által előállított olyan élő módosított szervezetek országhatárokat átlépő szállítására, amelyek káros hatással lehetnek a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható használatára, megfontolásra kijelölve különösen az előzetes tájékoztatáson alapuló egyetértéshez szükséges megfelelő eljárásokat,

tudatában a modern biotechnológia gyors bővülésének és a biológiai sokféleségre gyakorolt potenciális káros hatásai miatti növekvő közaggodalomnak, figyelembe véve az emberi egészséggel kapcsolatos kockázatokat is,

felismerve, hogy a modern biotechnológia az emberi jóllét szempontjából nagy lehetőségeket tartogat, ha a környezetet és az emberi egészséget megfelelően védő intézkedések mellett fejlesztik és használják,

felismerve azt is, hogy az emberiség számára létfontosságúak a származás és a genetikai sokszínűség központjai,

figyelembe véve, hogy számos ország, különösen a fejlődő országok korlátozottan képesek megbirkózni az élő módosított szervezetekhez kapcsolódó ismert és potenciális kockázatok természetével és mértékével,

felismerve, hogy a kereskedelmi és környezetvédelmi megállapodásoknak kölcsönös támogatást kell biztosítaniuk a fenntartható fejlődés elérése érdekében,

hangsúlyozva, hogy ez a jegyzőkönyv nem értelmezhető úgy, hogy maga után vonja bármely aláíró fél fennálló nemzetközi egyezményekből fakadó jogainak és kötelezettségeinek megváltozását,

tudomásul véve, hogy a fenti preambulumbekezdés szándék szerint nem rendeli alá ezt a jegyzőkönyvet más nemzetközi megállapodásnak,

A környezetről és fejlődésről szóló riói nyilatkozat 15. alapelvében szereplő elővigyázatossági megközelítéssel összhangban ennek a jegyzőkönyvnek az a célja, hogy hozzájáruljon a megfelelő szintű védelem biztosításához azoknak a modern biotechnológiából származó, élő módosított szervezeteknek a szállítása, kezelése és felhasználása terén, amely szervezetek káros hatással lehetnek a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható használatára, figyelembe véve az emberi egészséggel kapcsolatos kockázatokat, és különös figyelmet fordítva az országhatárokat átlépő szállításokra.

(2) A felek biztosítják, hogy bármely élő módosított szervezet fejlesztése, kezelése, szállítása, használata, átadása és kibocsátása oly módon történjen, amely megakadályozza vagy csökkenti a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kockázatokat, figyelembe véve az emberi egészséggel kapcsolatos kockázatokat is.

(3) Ez a jegyzőkönyv semmiképpen sem befolyásolja az államoknak a nemzetközi joggal összhangban meghatározott tengeri felségvizeik fölötti szuverenitását, és azokat a szuverén jogokat és joghatóságot, amellyel az államok kizárólagos gazdasági övezeteikben és kontinentális talapzataikon a nemzetközi jognak megfelelően rendelkeznek, valamint a nemzetközi jog által biztosított és a vonatkozó nemzetközi okmányokban tükröződő légtérhasználati és hajózási jogok és szabadságjogok gyakorlását valamennyi állam hajói és repülőgépei által.

(5) A feleket ösztönözzük, hogy megfelelő esetben vegyék figyelembe az emberi egészséggel kapcsolatos kockázatok terén mértékadó nemzetközi fórumokon rendelkezésre álló szakértelmet és eszközöket, valamint az ott felvállalt munkát.

Ennek a jegyzőkönyvnek az alkalmazásában:

A 4. cikktől függetlenül és bármely fél bármely olyan jogának sérelme nélkül, hogy minden élő módosított szervezetet a behozatalról szóló határozat meghozatala előtt kockázatértékelésnek vessen alá, ez a jegyzőkönyv nem alkalmazható olyan élő módosított szervezetek országhatárokat átlépő szállítására, amelyek más vonatkozó nemzetközi megállapodások vagy szervezetek által szabályozott, emberi felhasználású gyógyszerek.

(1) A 4. cikktől függetlenül és bármely tranzitországként működő fél bármely olyan jogának sérelme nélkül, hogy szabályozza a területén keresztül továbbított élő módosított szervezetek szállítását, és hogy a kérdéses fél a 2. cikk (3) bekezdése szerint egy bizonyos módosított szervezetnek a területén keresztül történő továbbításáról hozott határozatát a Biológiai Biztonsági Elszámolóház rendelkezésre bocsássa, ennek a jegyzőkönyvnek az előzetes tájékoztatáson alapuló egyetértési eljárásra vonatkozó rendelkezései nem vonatkoznak a továbbítás alatt álló, élő módosított szervezetekre.

(2) A 4. cikktől függetlenül és bármely fél bármely olyan jogának sérelme nélkül, hogy minden élő módosított szervezetet a behozatalról szóló döntések előtt kockázatértékelésnek vessen alá, és hogy joghatósága területén a zárt rendszerű felhasználásra vonatkozó szabványokat írjon elő, ennek a jegyzőkönyvnek az előzetes tájékoztatáson alapuló egyetértési eljárásra vonatkozó rendelkezései nem vonatkoznak a behozatalt végző fél szabványai szerint végzett, zárt rendszerű felhasználásra szánt, élő módosított szervezetek országhatárokat átlépő szállítására.

(4) Az előzetes tájékoztatáson alapuló egyetértési eljárás nem vonatkozik azoknak az élő módosított szervezeteknek az országhatárokat átlépő, szándékos szállítására, amelyeket a felek konferenciáján hozott döntés – amely konferencia a jegyzőkönyvet aláíró felek gyűléseként szolgál – úgy azonosított, hogy figyelembe véve az emberi egészséggel kapcsolatos kockázatokat is, valószínűleg nincs káros hatásuk a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható használatára.

(1) A kivitelt végző fél értesíti, vagy az exportőr számára előírja, hogy írásban értesítse a behozatalt végző fél illetékes nemzeti hatóságát élő módosított szervezet olyan határokat átlépő, szándékos szállításáról, amely a 7. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozik. Az értesítésnek legalább az I. mellékletben meghatározott információkat tartalmaznia kell.

(5) Ha a behozatalt végző fél az értesítés kézhezvételét követő 270 napon belül nem közli határozatát, az nem értelmezhető úgy, hogy hozzájárul az országhatárt átlépő szándékos szállításhoz.

6. Az, ha a vonatkozó tudományos információk és ismeretek elégtelen volta miatt nincsen tudományos bizonyosság azoknak a potenciális káros hatásoknak a mértékéről, amelyeket valamely élő módosított szervezet a behozatalt végző fél területén a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható használatára gyakorol, figyelembe véve az emberi egészséggel kapcsolatos kockázatokat is, nem gátolhatja a kérdéses felet abban, hogy az ilyen potenciális káros hatások elkerülése vagy minimálisra csökkentése érdekében, a körülményeknek megfelelően, a fenti (3) bekezdésben említettek szerint határozatot hozzon a kérdéses élő módosított szervezet behozataláról.

(1) Az a fél, amely végleges határozatot hoz egy olyan élő módosított szervezet belföldi felhasználásáról, beleértve a forgalomba hozatalt is, amelyet élelmiszerként vagy takarmányként való felhasználás vagy feldolgozás céljából országhatárokat átlépve szállíthatnak, a határozat meghozatalától számított 15 napon belül, a Biológiai Biztonsági Elszámolóházon keresztül tájékoztatja a feleket. Ennek a tájékoztatásnak legalább a II. mellékletben meghatározott információkat tartalmaznia kell. Az illető fél az információk egy példányát írásban eljuttatja minden egyes olyan fél országos tájékoztatási központjának, amely előre tájékoztatja a titkárságot arról, hogy nem tudja elérni a Biológiai Biztonsági Elszámolóházat. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a helyszíni vizsgálatokra vonatkozó határozatokra.

(5) A felek mindegyike a Biológiai Biztonsági Elszámolóház rendelkezésére bocsátja az élelmiszerként vagy takarmányként közvetlen felhasználásra vagy feldolgozásra szánt élő módosított szervezetek behozatalára vonatkozó összes nemzeti törvény, jogszabály és iránymutatás példányait, amennyiben vannak ilyenek.

(6) A fenti 4. cikkben említett belföldi szabályozási keret hiányában fejlődő ország felek vagy átalakuló gazdaságú felek belföldi joghatóságuk gyakorlásával kinyilváníthatják a Biológiai Biztonsági Elszámolóházon át, hogy az élelmiszerként vagy takarmányként közvetlen felhasználásra, vagy feldolgozásra szánt élő módosított szervezetek első behozatalát megelőző határozatuk, amelyre vonatkozóan a fenti (1) bekezdés szerint információt szolgáltattak, az alábbiak szerint kerül meghozatalra:

(7) Ha valamely fél elmulasztja a fenti 6. bekezdés szerint közölni határozatát, az nem értelmezhető valamely, élelmiszerként vagy takarmányként közvetlen felhasználásra vagy feldolgozásra szánt élő módosított szervezet behozatalára vonatkozó hozzájárulásként vagy elutasításként, kivéve, ha ez a fél kifejezetten másként rendelkezik.

(8) Az, ha a vonatkozó tudományos információk és ismeretek elégtelen volta miatt nincsen tudományos bizonyosság azoknak a potenciálisan káros hatásoknak a mértékéről, amelyeket valamely élő módosított szervezet a behozatalt végző fél területén a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható használatára gyakorol, figyelembe véve az emberi egészséggel kapcsolatos kockázatokat is, nem gátolja a kérdéses felet abban, hogy az ilyen potenciális káros hatások elkerülése vagy minimálisra csökkentése érdekében, a körülményeknek megfelelően a kérdéses élő módosított szervezet behozataláról határozatot hozzon.

(9) Bármelyik fél jelezheti igényét pénzügyi és technikai segítség, valamint kapacitás kiépítés iránt az élelmiszerként vagy takarmányként közvetlen felhasználásra vagy feldolgozásra szánt élő módosított szervezetekkel kapcsolatban. A felek a 22. és 28. cikkel összhangban együttműködnek ezeknek az igényeknek a kielégítése érdekében.

(1) Egy behozatalt végző fél a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható használatára gyakorolt potenciális káros hatásokra vonatkozó új tudományos információk fényében, figyelembe véve az emberi egészséggel kapcsolatos kockázatokat is, bármikor felülvizsgálhatja és megváltoztathatja valamely, országhatárt átlépő szándékos szállítással kapcsolatos határozatát. Ilyen esetben ez a fél 30 napon belül tájékoztat minden olyan értesítőt, aki előzőleg a kérdéses határozatban említett élő módosított szervezet szállításairól értesítést küldött, valamint tájékoztatja a Biológiai Biztonsági Elszámolóházat, és megadja határozatának indokait.

(2) A fenti (1) bekezdés a) pontjában említett értesítésben a szándékos, országhatárokat átlépő szállítással kapcsolatban megadandó információk az I. mellékletben meghatározott információk.

(2) A felek a Biológiai Biztonsági Elszámolóházon keresztül minden olyan kétoldalú, regionális és többoldalú megállapodásról és rendszerről tájékoztatják egymást, amelyeket e jegyzőkönyv hatálybalépésének napja előtt vagy után hoznak létre.

(1) Az e jegyzőkönyv alapján végzett kockázatértékelést tudományosan ésszerű módon, a III. melléklet szerint és az elismert kockázatértékelési technikák figyelembevételével kell végezni. Az ilyen kockázatértékeléseket az élő módosított szervezetek által a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható használatára gyakorolt lehetséges káros hatások azonosítása és értékelése érdekében, figyelembe véve az emberi egészséggel kapcsolatos kockázatokat is, legalább a 8. cikkel összhangban szolgáltatott információra és más rendelkezésre álló tudományos bizonyítékra kell alapozni.

(3) Ha a behozatalt végző fél úgy kívánja, a kockázatértékelés költségét az értesítő viseli.

(3) Minden egyes fél megfelelő intézkedéseket hoz az élő módosított szervezetek országhatárokat átlépő, nem szándékos mozgásának megakadályozására, beleértve az olyan intézkedéseket is, amelyek kockázatértékelés végzését írják elő élő módosított szervezet első kibocsátása előtt.

(1) Mindegyik fél megfelelő intézkedéseket hoz az érintett vagy potenciálisan érintett államok, a Biológiai Biztonsági Elszámolóház és, a körülményektől függően, a kapcsolódó nemzetközi szervezetek értesítésére, ha joghatóságán belül olyan kibocsátást eredményező eseményről értesül, amely olyan élő módosított szervezet országhatárokat átlépő nem szándékos mozgását eredményezi vagy eredményezheti, amely szervezet az ilyen államokban valószínűleg jelentős káros hatásokat gyakorol a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható használatára, figyelembe véve az emberi egészséggel kapcsolatos kockázatokat is. Amint az illető fél értesül a fenti helyzetről, azonnal értesítést küld.

(2) Mindegyik fél legkésőbb e jegyzőkönyv rá vonatkozó hatálybalépésének napján a Biológiai Biztonsági Elszámolóház rendelkezésére bocsátja az ennek a cikknek az értelmében küldendő értesítések céljára szolgáló kapcsolattartási pontjának részletes adatait.

(4) A biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható használatára gyakorolt jelentős káros hatások minimálisra csökkentése érdekében, figyelembe véve az emberi egészséggel kapcsolatos kockázatokat is, mindegyik fél, amelynek joghatósága alatt a fenti (1) bekezdésben említett élő módosított szervezet kibocsátására sor kerül, azonnal konzultál az érintett vagy potenciálisan érintett államokkal, hogy azok megfelelő válaszokat határozhassanak meg, és szükséges intézkedéseket kezdeményezhessenek, beleértve a szükséghelyzeti intézkedéseket is.

(1) A biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható használatára gyakorolt káros hatások elkerülése érdekében, figyelembe véve az emberi egészséggel kapcsolatos kockázatokat is, mindegyik fél meghozza a szükséges intézkedéseket, amelyek megkövetelik, hogy azokat az élő módosított szervezeteket, amelyeket ennek a jegyzőkönyvnek a hatálya alatt szándékosan országhatárokat átlépve, szállítanak, biztonságos körülmények között kezeljék, csomagolják és szállítsák, figyelembe véve a vonatkozó nemzetközi szabályokat és szabványokat.

(1) Mindegyik fél kijelöl egy országos tájékoztatási központot, amelynek feladata, hogy a nevében kapcsolatot tartson a titkársággal. Mindegyik fél kijelöl ezen kívül egy vagy több illetékes nemzeti hatóságot, amely az ebben a jegyzőkönyvben előírt közigazgatási feladatok ellátásáért felel, és amely felhatalmazást kap, hogy a nevében eljárjon e feladatok vonatkozásában. Bármely fél egyetlen jogi személyt is kijelölhet az országos tájékoztatási központ és az illetékes nemzeti hatóság feladatainak egyidejű ellátására.

(2) Mindegyik fél legkésőbb ennek a jegyzőkönyvnek a rá vonatkozó hatálybalépési napján közli a titkársággal országos tájékoztatási központjának és illetékes hatóságának vagy hatóságainak nevét és címét. Ha valamely fél több illetékes nemzeti hatóságot jelöl ki, akkor az ezekről küldött értesítéssel együtt tájékoztatja a titkárságot ezeknek a hatóságoknak a sajátos feladatairól. A körülményektől függően az ilyen tájékoztatásban legalább azt meg kell határozni, hogy mely illetékes hatóság az élő módosított szervezetek mely típusáért felel. Mindegyik fél azonnal értesíti a titkárságot az országos tájékoztatási központja kinevezésében vagy illetékes hatósága vagy hatóságai nevében és címében, illetve feladataiban beállt bármilyen változásról.

(2) A Biológiai biztonsági Elszámolóház olyan eszközként szolgál, amelyen keresztül információ bocsátható rendelkezésre a fenti (1) bekezdés céljaira. Az Elszámolóház hozzáférést biztosít a felek által a jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatban rendelkezésre bocsátott információkhoz. Hozzáférést biztosít még, amennyiben ez lehetséges, az információcsere más, biológiai biztonsággal kapcsolatos nemzetközi mechanizmusaihoz.

(3) A bizalmas információk védelmének sérelme nélkül mindegyik fél a Biológiai Biztonsági Elszámolóház rendelkezésére bocsátja mindazokat az információkat, amelyeket ennek a jegyzőkönyvnek az értelmében a Biológiai Biztonsági Elszámolóház rendelkezésére kell bocsátani, valamint a következőket:

(1) A behozatalt végző fél lehetővé teszi, hogy az értesítő az ebben a jegyzőkönyvben szereplő eljárások értelmében benyújtott, vagy a behozatalt végző fél által a jegyzőkönyvben szereplő, előzetes tájékoztatáson alapuló egyetértési eljárás részeként előírt információkat bizalmasan kezelendő információnak nyilvánítsa. Ilyen esetekben ezt kérésre indokolni kell.

(3) Mindegyik fél védi az e jegyzőkönyv alapján tudomására jutott bizalmas információkat, beleértve a jegyzőkönyvben szereplő előzetes tájékoztatáson alapuló egyetértési eljárással összefüggésben kapott bizalmas információkat is. Mindegyik fél biztosítja az ilyen információk védelmét szolgáló eljárások meglétét, és az ilyen információk bizalmas jellegét oly módon védi, amely nem kedvezőtlenebb annál, ahogy a belföldön előállított élő módosított szervezetekkel kapcsolatos bizalmas információkat kezeli.

(1) E jegyzőkönyv tényleges végrehajtása érdekében a felek együttműködnek az emberi erőforrások és intézményi kapacitások fejlesztésében illetve erősítésében a biológiai biztonság, illetve – a biológiai biztonság által megkövetelt mértékben – a biotechnológia terén az aláíró félként szereplő fejlődő országokban, közülük különösen a legkevésbé fejlett és kis szigeteken elterülő fejlődő államokban, és azoknál a feleknél, amelyek átalakuló gazdasággal rendelkeznek, többek között a meglevő globális, regionális, szubregionális és nemzeti intézményeken és szervezeteken keresztül, valamint szükség szerint a magánszektor bevonásának megkönnyítése révén is.

(2) A fenti (1) bekezdés végrehajtása céljából, az együttműködés tekintetében az aláíró félként szereplő fejlődő országok, s közülük különösen a legkevésbé fejlett és kis szigeteken elterülő fejlődő államok pénzügyi forrásokkal, valamint a technológiának és szaktudásnak az egyezmény vonatkozó rendelkezései szerinti elérhetőségével és átadásával kapcsolatos igényeit a biológiai biztonsági kapacitásépítés során teljes mértékben figyelembe kell venni. Az együttműködés a kapacitásépítés terén az egyes felek különböző helyzete, képességei és követelményei függvényében kiterjed a biotechnológia megfelelő és biztonságos kezelésének, valamint a kockázatértékelés és a kockázatkezelés biológiai biztonságot célzó alkalmazásának tudományos és technikai oktatására, illetve a biológiai biztonság terén a technológiai és intézményi kapacitások erősítésére. Az átalakuló gazdaságú felek igényeit szintén teljes mértékben figyelembe kell venni az ilyen kapacitásépítésnél a biológiai biztonság terén.

(2) A felek az élő módosított szervezetekre vonatkozó döntéshozatali folyamat során saját törvényeikkel és jogszabályaikkal összhangban konzultálnak a nyilvánossággal, és az ilyen döntések eredményeit a nyilvánosan elérhetővé teszik, miközben a 21. cikkel összhangban tiszteletben tartják a bizalmas információkat.

(1) Az élő módosított szervezetek határokat átlépő, aláíró és nem aláíró felek közötti szállításának összhangban kell lennie e jegyzőkönyv célkitűzésével. A felek kétoldalú, regionális és többoldalú megállapodásokat és rendszereket hozhatnak létre a nem aláíró felekkel az ilyen országhatárokat átlépő szállítások tekintetében.

(3) Mindegyik fél a Biológiai Biztonsági Elszámolóház rendelkezésére bocsátja a vele kapcsolatos, országhatárokat átlépő jogtalan szállítási ügyekre vonatkozó információkat.

(1) A felek, miközben e jegyzőkönyv értelmében vagy a jegyzőkönyvet végrehajtó saját belföldi intézkedéseik értelmében behozatalról határoznak nemzeti kötelezettségeikkel összhangban figyelembe vehetik az élő módosított szervezetek által a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható használatára gyakorolt hatásból következő társadalmi-gazdasági szempontokat, különös tekintettel arra az értékre, amelyet a biológiai sokféleség az őshonos és helyi közösségek számára képvisel.

(2) A felek bátran együttműködhetnek az élő módosított szervezetek bármilyen, különösen az őshonos és helyi közösségekre gyakorolt társadalmi-gazdasági hatására vonatkozó kutatás és információcsere terén.

A felek konferenciája, amely e jegyzőkönyv aláíró feleinek gyűléséül szolgál, első ülésén eljárást fogad el az élő módosított szervezetek országhatárokat átlépő szállításából származó károk miatti felelősség és kártalanítás területén alkalmazandó nemzetközi szabályok és eljárások megfelelő kidolgozására, elemezve és megfelelő módon figyelembe véve az ezekre az ügyekre vonatkozó nemzetközi jog terén zajló folyamatokat, és arra törekszik, hogy ezt a folyamatot négy éven belül befejezze.

(1) A felek az e jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges pénzügyi erőforrások mérlegelésekor figyelembe veszik az egyezmény 20. cikkének rendelkezéseit.

(3) A jegyzőkönyv 22. cikkében említett kapacitásépítés tekintetében a felek konferenciája, amely e jegyzőkönyv aláíró feleinek gyűléséül szolgál, amikor a felek konferenciájának a fenti (2) bekezdésben említett pénzügyi mechanizmussal kapcsolatban megfontolás céljára útmutatást nyújt, figyelembe veszi az aláíró félként szereplő fejlődő országok, közülük különösen a legkevésbé fejlett és kis szigeten elterülő fejlődő államok pénzügyi erőforrások iránti igényét.

(4) A fenti (1) bekezdés összefüggésében a felek akkor is figyelembe veszik az aláíró félként szereplő fejlődő országok, közülük különösen a legkevésbé fejlett és kis szigeten elterülő fejlődő államok, valamint az átalakuló gazdaságú felek igényeit, amikor e jegyzőkönyv végrehajtása céljából kapacitás-építési követelményeik meghatározására és megvalósítására tesznek erőfeszítést.

(3) Ha a felek konferenciája a jegyzőkönyv aláíró feleinek gyűléséül szolgál, akkor a felek konferenciája hivatalának bármelyik tagját, aki az egyezmény egyik aláíró felét képviseli, de aki abban az időpontban nem aláíró fele ennek a jegyzőkönyvnek, olyan taggal kell helyettesíteni, akit az ezt a jegyzőkönyvet aláíró felek választanak maguk közül.

(6) A felek által tartott, a jegyzőkönyv aláíró feleinek gyűléséül szolgáló konferencia első ülését a titkárság hívja össze a felek konferenciájának első ülésével együtt, amelyre e jegyzőkönyv hatálybalépésének napja után kerül sor. A felek által tartott, a jegyzőkönyv aláíró feleinek gyűléséül szolgáló konferencia további rendes üléseit a felek konferenciájának rendes üléseivel együtt tartják meg, kivéve, ha a felek által tartott, a jegyzőkönyv aláíró feleinek gyűléséül szolgáló konferencia másként határoz.

(8) Az Egyesült Nemzetek, annak szakosodott ügynökségei és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, valamint ezek bármely állami tagja vagy megfigyelője, amely nem aláírója az egyezménynek megfigyelőként képviseltetheti magát a felek által tartott, a jegyzőkönyv aláíró feleinek gyűléséül szolgáló konferencián. Minden olyan szerv vagy ügynökség, legyen az nemzeti vagy nemzetközi, kormányzati vagy nem kormányzati, amely az ebben a jegyzőkönyvben érintett ügyekben jártas, és amely tájékoztatta a titkárságot azon kívánságáról, hogy megfigyelőként képviseltetni kívánja magát a felek által tartott, a jegyzőkönyvet aláíró felek gyűléséül szolgáló konferencia egyik ülésén, akként bebocsátható, kivéve ha a jelen levő felek legalább egyharmada ezt ellenzi. Ha ez a cikk másként nem rendelkezik, a megfigyelők bebocsátását és részvételét a fenti (5) bekezdésben említett eljárási szabályok határozzák meg.

(1) Bármely, az egyezmény által vagy annak értelmében alapított leányszervezet a felek által tartott, a jegyzőkönyvet aláíró felek közgyűléséül szolgáló konferencia határozata alapján végrehajthatja ezt a jegyzőkönyvet, amely esetben a felek közgyűlése meghatározza, hogy a kérdéses szerv milyen feladatokat gyakoroljon.

(2) Az egyezményt aláíró felek, amelyek nem aláíró felei ennek a jegyzőkönyvnek, megfigyelőként részt vehetnek bármely leányszervezet bármely gyűlésének munkájában. Ha az egyezmény egy leányszervezete ennek a jegyzőkönyvnek a leányszervezeteként szolgál, akkor a jegyzőkönyv értelmében hozott határozatokat csak a jegyzőkönyvet aláíró felek hozhatják.

(1) Az Egyezmény 24. cikke által alapított titkárság ennek a jegyzőkönyvnek a titkárságául szolgál.

Mindegyik fél figyelemmel kíséri az ebből a jegyzőkönyvből fakadó kötelezettségei végrehajtását, és a felek által tartott, a jegyzőkönyvet aláíró felek gyűléséül szolgáló konferencia által meghatározott időközökben jelentést tesz a felek által tartott, a jegyzőkönyvet aláíró felek gyűléséül szolgáló konferenciának azokról az intézkedésekről, amelyeket a jegyzőkönyv végrehajtása érdekében hozott.

A felek által tartott, a jegyzőkönyvet aláíró felek gyűléséül szolgáló konferencia első ülése megvitatja és jóváhagyja azokat az együttműködési eljárásokat és intézményi mechanizmusokat, amelyek az ebben a jegyzőkönyvben szereplő rendelkezések betartásának támogatására és be nem tartásuk kezelésére szolgálnak. Ezek az eljárások és mechanizmusok a körülményeknek megfelelően tanácsadási és segítségnyújtási rendelkezéseket tartalmaznak. Ezek elkülönülnek az Egyezmény 27. cikkében létrehozott, jogvita rendezését szolgáló eljárásoktól és mechanizmusoktól, és azok sérelme nélkül valósulnak meg.

Ezt a jegyzőkönyvet az államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek 2000. május 15. és 26. között írhatják alá az Egyesült Nemzetek Irodájában, Nairobiban, illetve 2000. június 5. és 2001. június 4. között az Egyesült Nemzetek Központjában, New Yorkban.

(2) Ez a jegyzőkönyv annak az államnak vagy regionális gazdasági szervezetnek az esetében, amely megerősíti, elfogadja vagy jóváhagyja ezt a jegyzőkönyvet, vagy amely a fenti (1) bekezdés szerinti hatálybalépését követően csatlakozik hozzá, kilencven nappal az után a nap után lép hatályba, amelyen a kérdéses állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratát letétbe helyezi, vagy azon a napon, amelyen az egyezmény a kérdéses állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet tekintetében hatályba lép, attól függően, hogy ezek közül melyik következik be később.

Ezzel a jegyzőkönyvvel kapcsolatban nem lehet fenntartással élni.

(2) Az ilyen felmondás a letéteményes általi kézhezvételt követő egy év letelte után, vagy a felmondásról szóló értesítésben esetleg meghatározott későbbi napon lép hatályba.

Ezen felül az Európai Közösség kinyilvánítja, hogy már elfogadott olyan, tagállamaira nézve kötelező jogi eszközöket, amelyek az ebben a jegyzőkönyvben szabályozott ügyekre vonatkoznak, és szükség szerint, a biológiai biztonságról szóló cartagenai jegyzőkönyv 20. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint ezeknek a jogi eszközöknek a listáját átadja a Biológiai Biztonsági Elszámolóháznak, és frissíti azt.

A Közösség illetékességének gyakorlása természeténél fogva folyamatosan fejlődik.